2010. október 31., vasárnap

Komposzt

Kezdjük rögtön a végén: a konyhai és kerti tevékenységek eredményeként keletkező hulladékról, nálam.
Már gyerekként sokat tanultam a szelektív hulladékgyűjtésről, újrahasznosításról, környezetvédelemről. Szerencsés vagyok, mert egy olyan időszakban jártam általános iskolába, amikor a helyi pedagógusok és a szemétszállító cég is fontosnak tartotta ilyen témájú szakkörök és versenyek rendezését.
Mivel volt vegyestüzelésű kazánunk, sok hulladék (főleg papír és textil) oda került. Ami nem fogyott el, az ment az iskolai papírgyűjtésbe. Amikor elérhető lett nálunk is a szelektív hulladékgyűjtés, természetes volt hogy külön gyűjtjük a műanyagot is. Az üveget visszaváltjuk, még ha több boltot is kell meglátogatni miatta. Az elemek helyett inkább akkumulátort használunk, de ami elem lemerül, az sem megy a szemétbe.
A zöldhulladék hasznosítsa viszont valahogyan kimaradt. Zavart, hogy évente több zsák levelet és egyéb szerves anyagot vitetünk el a többi háztartási szeméttel együtt, miközben ezek hasznosíthatóak lennének. Jött az elhatározás: komposztálni kell. Az ötletet tettek követték.
Minimális költségen, sok munkával, készült a komposztáló. Ma készült el véglegesen, de nyár eleje óta már üzemel. Korábban sosem mertem fúrót a kezembe venni, de mivel nem volt segítségem, összeszedtem a bátorságomat és végül megérte, a megvalósítás nem volt olyan nehéz, mint hittem. Az eredmény a képen látható.
Mielőtt nekiláttam, több helyen is keresgéltem, hogy hogyan is kellene kinéznie egy komposztálónak és egyáltalán milyen lehetőségeim vannak. Hamar kiderült, hogy bár nagyon tetszetős kész komposztálóládák vannak forgalomban, ezekre nem akarok költeni. Mivel elég sok faanyagunk van a ház körül, így természetes volt, hogy ezeket használjam fel.
A házi komposztáló készítéséhez is rengeteg tanácsot lehet találni. Egy nagyon jó kiadványt találtam a KÖTHÁLÓ oldalán. Találtam még egy profi leírást a komposztáló láda készítéséről is. Ez utóbbinál egyszerűbb megoldásra gondoltam, mivel az általam máshol látott komposztálók mindegyike úgy nézett ki, hogy fix lécekkel volt körbeépítve.
Azt tudtam, hogy három oldal egyszerű, így az első lépéseken gyorsan túljutottam. Leástam négy gerendát, a majdani négy sarokra és lécek felcsavarozásával három oldalt készítettem. Nekem 270×90 cm-es alapterületű és kb. 90 cm magas komposztálóm lett. A méreteket a deszkák hossza határozta meg, ehhez alkalmazkodtam, hogy a lehető legkevesebbet kelljen fűrészelni és ne legyen sok hulladék. Az alapgondolat az volt, hogy két, egymástól elválasztott egy-egy köbméteres rekeszt készítek. Mivel van diófánk, annak terveztem egy harmadik rekeszt is. A rekeszek szétválasztását maradék kerítéshálóval oldottam meg. Ezen a ponton már el lehetett kezdeni a komposzt gyűjtését. Mindenféle zöldhulladék, kávézacc, teafű és még tojáshéj is mehet bele. Elvileg mindent aprítani kell, de erre nem szoktunk nagy hangsúlyt fektetni. A komposztálható anyagokról mindenfelé részletes leírások találhatók, többek közt a fent említett füzetben is. Hiányzott viszont a láda eleje. Egész nyáron csak egy deszkalappal volt megtámasztva, ami a célnak megfelelt, de nem volt szép és nagy szélben el is borult. Nem akartam bonyolult ajtókat szerelni és a pontosan egymásba illeszthető lapok készítése is túl nehézkesnek tűnt.
A megoldást végül Dulmina komposztálója adta, az én komposztálóm eleje is egy drótos rögzítést kapott, így szükség szerint levehető és visszatehető. Ezen az oldalon oldható meg a kész komposzt kinyerése is.
Nyáron megtelt úgy két rekesz, de persze folyamatosan esett össze. Ősszel átforgattam, így belefért egy rekeszbe. Örömmel láttam, hogy kezd földes állagú lenni. Most a második rekeszt töltjük. Van egy nagy diófánk, eredetileg ennek komposztálására terveztem, de kertész ismerősöm megnyugtatott, hogy a dió levele sem teszi tönkre a munkámat, csak az a fontos, hogy ami nem bomlik el, azt ne is szórjuk szét. Azaz felhasználás előtt legyen átrostálva a komposzt. Így hát a harmadik rekesz várja, hogy változatos anyagokkal töltsem meg. Végül úgy döntöttem, hogy a diófa leveleinek egy része is belekerülhet vegyesen a többi mellé és nem kezelem külön rekeszben.

Tapasztalatok eddig:
  •  komposztálni nem túl nehéz
    • a konyhai kuka mellé kell egy másik, amibe a szerves hulladék kerül; ennek használatát néhány nap alatt meg lehet szokni
    • a kerti hulladékot zsák helyett a komposztálóba kell tenni, de ez nem jelent többletmunkát, mert valahogyan akkor is össze kell gyűjteni, ha elviszik
  • az elvitetett hulladékmennyiség jelentősen csökkent
  • a legjobb pillanatban váltottunk komposztálóra, mert a beüzemelés környékén születette egy határozat, mely szerint a zöldhulladékot csak külön  térítés ellenében viszik el
Azt sajnos még nem tudom, mi lesz az eredménye, mert felhasználni még nem volt módom. Mindenesetre bizakodó vagyok. Mindenképpen érdemes kipróbálni olyan lakóhelyeken, ahol akad 2-3 nélkülözhető négyzetméter a kertben, nekünk bevált.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése